Széchenyi Terv Széchenyi Terv

+36 46 796 020

OM azonosító

203060

Felnőttképzési engedélyszám:

E/2020/000109

Nyilvántartási szám:

B/2020/000467

Gyarkan Ismételt Kérdések

Iskolai rendszerű szakmai oktatás, intézménytípusok a szakképzés új rendszerében

Miben változik a szakképzés új rendszere a régihez képest? Milyen intézménytípusokban tanulhatok 2020. szeptembertől?

A szakképzési rendszer jelentősen átalakul, racionálisabb, rugalmasabb lesz. Alapvető változást jelent, hogy a választható szakmák száma 2020. szeptember 1-jétől csökken, 174 szakma közül választhatnak a diákok. Az új szakképzési rendszerben a szakmák megszerzése iskolai rendszerű képzésben valósul meg: az ötéves technikumban érettségi és technikusi szintű szakképzettség szerezhető, a hároméves szakképző iskolában a tanuló a képzés végén szakképzettséget szerez. 2020 szeptemberétől a szakgimnáziumokból öt éves technikumok lesznek, a szakmákra specializálódott szakközépiskolák pedig szakképző iskolák, amelyekben a képzési idő továbbra is három év. A technikumban az első két évben, a szakképző iskolában az első egy évben a széles alapozású ágazati ismereteket sajátítják el a tanulók, majd ágazati alapvizsgát tesznek. A 9. évfolyam végén, illetve a technikumban a 10. évfolyam végén ágazaton belül szakmát választanak és lehetőség szerint duális képzésben folytatják tanulmányaikat. Iskolai rendszerben két szakma elsajátítása ingyenes. Felnőttek esetében a képzési idő lerövidül.

Ha már megkezdtem a középfokú tanulmányaimat, akkor is vonatkozik rám a változás?

A szakképzési rendszer átalakulása csak azokat érinti, akik 2020 szeptemberétől kezdik meg tanulmányaikat a szakképzésben, vagyis mindenki abban a rendszerben zárja a tanulmányait, amiben elkezdte.

Mik a technikum előnyei?

A tanuló először ágazatot választ, amivel a technikumban két évig ismerkedik. 10. évfolyam után történik a szakmaválasztás. A technikum egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit. A képzés során matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Ezekből a közismereti tantárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás. A technikumban érettségizőnek nem kell ötödik érettségi tantárgyat választania, mivel a szakmai vizsga beszámít az érettségi tantárgyai közé. Az öt év elvégzése után a tanuló egyszerre kapja kézbe az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet, és még a nyelvvizsga megszerzésére is lehetősége van. A technikumban végzettek jelentős előnyt élveznek a felsőoktatási felvételin a szakirányú továbbtanulás esetén. A műszaki területeken a technikusképzést a mérnökképzés „előszobájának” nevezzük. A megszerezhető technikus szakképzettség középvezetői szintű ismereteket biztosít. Azok, akik a technikum és egy felsőoktatási intézmény által közösen kidolgozott szakmai program szerint végzik el a technikumot, a magasabb szintű szakmai ismeretekre utaló „okleveles technikus” megjelölést használhatják. A technikumok 9-10. évfolyamán minden tanuló havi 8 ezer forint ösztöndíjat kap. A 11. évfolyamtól a gyakorlati ismereteket a tanulók lehetőség szerint duális szakmai oktatásban, cégek közreműködésével, valós munkakörnyezetben sajátíthatják el. A duális képzésben résztvevő tanulókkal a munkáltató szakképzési munkaszerződést köt, amely alapján a tanuló munkabérre jogosult. A duális képzésben résztvevők legalább a minimálbér 60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet. Azok, akik valamilyen okból duális képzésben nem vesznek részt, tanulmányi eredménytől függően akár havi 10 ezer és 50 ezer forint közötti összegű ösztöndíjban részesülnek. Az ösztöndíj egy része pályakezdési juttatásként kerül kifizetésre, melyre akkor jogosult a tanuló, ha sikeresen befejezi a képzést és szakmát szerez. Ennek mértéke 150 ezer forinttól 300 ezer forintig terjedhet, a szakmai vizsga eredményétől függően.

Mik a szakképző iskola előnyei?

A szakképző iskolában a mesteremberek képzése történik. Az első év ágazati alapismereteket adó oktatásból áll, ezt követően történik a konkrét szakma kiválasztása, és a 9. évfolyamot követően még a technikumi oktatásba is váltani lehet. A szakképző iskola 9. évfolyamán az ösztöndíj havi 15 ezer forint minden tanuló számára, a 10. és 11. évfolyamra járók pedig akár 10 és 50 ezer forint közötti havi juttatásra lesznek jogosultak, amennyiben duális képzésben valamilyen okból nem vesznek részt. Az ösztöndíj egy része pályakezdési juttatásként kerül kifizetésre, melyre akkor jogosult a tanuló, ha sikeresen befejezi a képzést és szakmát szerez. Ennek mértéke 150 ezer forinttól 300 ezerig terjedhet, a szakmai vizsga eredményétől függően. A 10. és 11. évfolyamon a tanulók lehetőség szerint duális szakmai oktatás formájában, vállalatoknál, vállalkozóknál, valós munkakörnyezetben tudják elsajátítani a szakmai ismereteket. A duális képzésben résztvevő tanulókkal a munkáltató szakképzési munkaszerződést köt, amely alapján a tanuló munkabérre jogosult. A duális képzésben résztvevők legalább a minimálbér 60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet.

Hol találhatom meg az IKK honlapján azokat az intézményeket, amelyek az általam választott szakmát oktatják?

Keresse fel az ikk.hu honlapját és kattintson a Megújuló szakképzés ikonra, vagy közvetlenül keresse fel a szakkepzes.ikk.hu aloldalt. Kattintson a szakképző intézménykereső modulra és a térkép feletti keresőbe gépelje be a keresett szakmát. A szolgáltatás szűrőjében hely szerint, szakma szerint és listaszerűen, ágazat szerint is rákereshet a választott képzésre. A lakóhelyéhez legközelebbi, szakképzést indító intézményeket a szakkepzes.ikk.hu aloldalon, a szakképző intézménykereső alkalmazással találhatja meg. Gépelje be a keresett megyét, vagy települést a keresőbe, abban az esetben, ha a szakmát már kiválasztotta, gépelje be a szakma megnevezésű ablakba, kattintson a keresésre és válasszon az intézmények listájából. A kereső az adott intézmény honlapjára navigálja, ahol megtalálhatja a keresett szakmát, vagy szakképzést.

Mit jelent az ágazati alapoktatás?

Az ágazati alapoktatás a szakképzés új rendszerében jelenik meg. Az adott ágazathoz tartozó szakmák tekintetében a technikumban az első két évben, a szakképző iskolában az első egy évben széles körű ágazati alapismeretekre tesznek szert a tanulók, amelyet ágazati alapvizsga zár le. Ez jogosulttá teszi a tanulót a duális képzésbe való belépésre. A közös alapozás átjárhatósági lehetőséget biztosít szükség esetén a technikum és a szakképző iskola között. A konkrét szakmát technikumban a 10. évfolyamon, szakképző iskolában a 9. évfolyamon, az adott ágazat sajátosságainak megismerését követően választja ki a tanuló. Az új rendszer ezzel is támogatja a tanulókat a számukra megfelelő pálya kiválasztásában.

Mikor kell letennem az ágazati alapvizsgát, ez mire jogosít fel?

Az ágazati alapvizsga a szakképzés új rendszerében jelenik meg, elsőként a tanulmányaikat 2020. szeptemberében megkezdők tesznek ágazati alapvizsgát, technikumban a 10., szakképző iskolában a 9. évfolyam végén. Az ágazati alapvizsga az ágazati alapoktatást zárja le. Az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudást és kompetenciát mér országosan egységes eljárás keretében. A tanuló sikeres vizsga esetén jogosult a duális képzésbe való belépésre. Az ágazati alapvizsga eredménye a szakmai vizsga eredményébe beszámít. Ez azt jelenti, hogy ha valaki egy szakma megszerzését követően az adott ágazathoz tartozó további szakmát kíván szerezni, az ágazati alapvizsgát nem kell megismételnie.

Miből fog állni a tanulmányokat lezáró szakmai vizsga? Hol kell a vizsgát letenni?

A szakmai vizsga egy interaktív számítógépes vizsgarészből és egy projektfeladat megvalósításából fog állni. Ez utóbbit a szakmai vizsgára kell vinni vagy ott kell elkészíteni és bemutatni. Ez a projektfeladat az adott szakma sajátosságaitól függően lehet gyakorlati vizsgamunka, vizsgaremek, vizsgamű vagy egyéb vizsgaprodukció megvalósítása, vagy záródolgozat vagy portfólió elkészítése. A vizsgára független vizsgaközpontokban, három tagú vizsgabizottság előtt kerül sor. (A szakképzési törvény átmeneti rendelkezései alapján a szakképző intézmények 2025. december 31-ig akkreditált vizsgaközpontnak minősülnek.)

Milyen ösztöndíjra jogosultak a szakképzésben tanulók?

Minden szakképzésben részt vevő tanulónak tanulmányi eredménytől függő mértékű ösztöndíj jár, amelyet a duális képzésben munkabér vált fel. Az ösztöndíj alapjának a tanév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) egyhavi összege tekintendő, az ösztöndíj havi összege ennek százalékában kerül meghatározásra. Az idei évben ez azt jelenti, hogy a technikumok 9-10. évfolyamán minden tanuló havi 8 ezer forint összegű, a szakképző iskola 9. évfolyamán havi 15 ezer forint összegű ösztöndíjat kap. Technikumban a 11. évfolyammal, szakképző iskolában a 10. évfolyammal kezdődően a tanulók tanulmányi eredménytől függően akár havi 10 és 50 ezer forint közötti összegben részesülhetnek, ha valamilyen okból duális képzésben nem vesznek részt. Az ösztöndíj egy része pályakezdési juttatásként kerül kifizetésre, melyre akkor jogosult a tanuló, ha sikeresen befejezi a képzést és szakmát szerez. Ennek mértéke 150 ezer forinttól 300 ezerig terjedhet, a szakmai vizsga eredményétől függően.

Milyen szabályok vonatkoznak a jövőben a szakiskolákra? Milyen szakmákat tudnak indítani, ezek hány évesek lesznek?

A szakiskola (2016. szeptember 1-jét megelőzően speciális szakiskola) továbbra is a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladni nem tudó tanulók felkészítését végzi. A szakiskolai oktatás azonban 2020. január 1-jei hatállyal kikerült a szakképzésről szóló törvény hatálya alól. A szakiskolák nem szakképző intézményként, hanem köznevelési intézményként működnek tovább, működésüket, a szakiskolában történő oktatást a nemzeti köznevelésről szóló törvény szabályozza. A szakiskolában a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó közismereti oktatás és a szakmajegyzéken szereplő szakmára, vagy a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott részszakmára felkészítő szakmai oktatás, illetve szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folyhat. A szakiskolában a szakképzési törvény szerinti szakmai oktatás a Szakmajegyzékben meghatározott szakmák körében – a sajátos nevelési igény típusától függően – a szakképzésért felelős miniszter által közzétett képzési és kimeneti követelmények vagy a képzési és kimeneti követelmények alapján készített speciális kerettanterve szerint, a szakképzési törvény szerinti szakmai képzés a szakképzésért felelős miniszter által vezetett nyilvántartásban szereplő programkövetelmény alapján készített speciális kerettanterv szerint folyhat. Ezeket a kerettanterveket az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé. A képzési és kimeneti követelményekben részszakmaként a szakmának olyan önállóan elkülöníthető része határozható meg, amely legalább egy munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít. A szakiskolában az évfolyamok száma a szakmajegyzékben meghatározottakhoz igazodik, vagy a képzési és kimeneti követelmények, illetve a programkövetelmény alapján készített speciális kerettantervben kerül meghatározásra.

Mi a Dobbantó program? Ki jelentkezhet a programba?

A Dobbantó program célja, hogy az oktatás vagy a munka világába visszavezető, a sikeres egyéni életút megtalálásához eljuttató lehetőséget biztosítson. A Dobbantó program az általános iskolát el nem végzőknek biztosítja az alapkompetencia fejlesztést, amelyet követően a műhelyiskolába lehet továbblépni. A Dobbantó programban az a tanuló vehet részt, aki tizenhatodik életévét betöltötte és alapfokú végzettséggel nem rendelkezik. Egyéb, az általános iskolában elvégzett osztályok számára vagy a programban való részvétel felső korhatárára vonatkozó korlátozás nincsen. A programban egyénre szabott, gyakorlatias, csapatmunkára épülő fejlesztés történik, rugalmas rendben, új szemléletű értékeléssel.

Mi az orientációs osztály? Hol indul orientációs osztály a következő tanévben?

Az orientációs fejlesztésre irányuló előkészítő évfolyam (orientációs osztály) azoknak az általános iskolát elvégzett fiataloknak nyújt lehetőséget, akik bizonytalanok a pályaválasztásban vagy kompetenciafejlesztésre van szükségük szakmai oktatásuk megkezdése előtt. Feladata a tanulók egyéni kompetenciáinak felmérésére alapozott fejlesztés és a szakmai oktatás során elsajátítható szakmák gyakorlati körülmények között való megismertetése. Az orientációs osztályban a tanulók mentorálása, alapkészségeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztése, pályaorientációjának, életpálya tervezésének elősegítése történik rugalmas tanulásszervezési és személyre szabott oktatási formában. A szakképzési centrumok 2020 szeptembertől orientációs osztályt indító intézményeinek listája az alábbi linken tekinthető meg.

Milyen képzés folyik 2020. szeptember 1-jétől a szakgimnáziumokban?

A szakgimnázium elnevezés 2020. szeptembertől az öt évfolyammal működő, művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési képzést folytató nevelési-oktatási intézményt jelöli. A szakgimnázium érettségi végzettség és a szakképzési törvény szerinti szakképesítés megszerzésére készít fel. A szakgimnáziumban indítható képzési területeket az ágazatért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma határozza meg. A pedagógiai, művészeti és közművelődési szakmaterület szakképesítéseiről készült kiadvány az IKK szakképzési oldalán található meg letölthető formában, Tájékoztató kiadvány a 2020/2021. tanév szakgimnáziumokban indítható oktatási, művészeti és kulturális szakterület szakképesítéseiről és ágazatairól címmel.

Milyen rendszerben folytatják tanulmányaikat 2020. szeptember 1-jétől azok, akik a 2019/2020-as tanévben nyelvi előkészítő évfolyamon vesznek részt?

Az a tanuló, aki a 2019/2020. tanévben szakgimnázium nyelvi előkésztő évfolyamán vesz részt - választása szerint - a tizenkettedik évfolyam végén tehet érettségi vizsgát, amire a technikum biztosítja a felkészülés lehetőségét.

Lehet-e továbbra is Arany János Programba jelentkezni?

Igen, a 2020/2021-es tanévre még lehet jelentkezni a tehetséggondozó programokba, amelyekről részletes információ a http://www.ajtp.hu/start oldalon érhető el.

Megmarad-e a Szakképzési Híd Program? Ha nem, milyen lehetőségek lesznek helyette?

A Szakképzési Híd Program helyébe a jövőben más lehetőségek lépnek. Az általános iskolát el nem végzőknek „dobbantó program" fogja biztosítani az alapkompetencia fejlesztést, amelyet követően a műhelyiskolába lehet továbblépni és alapfokú végzettséget szerezni.

Az új Szakmajegyzékkel kapcsolatos kérdések

Hol tájékozódhatok a szakképző intézményekben megszerezhető szakmákról?

A 2020. szeptembertől a szakképző intézményekben oktatható szakmák listáját a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő Szakmajegyzék tartalmazza. A Szakmajegyzék rögzíti a képzés idejét, az egyes szakmákhoz tartozó, a tanulók által választható szakmairányokat, a szakmák Magyar Képesítési Keretrendszer és Digitális Kompetencia Keretrendszer szerinti besorolását. Az alapszakmák leírását az IKK honlapján megtalálható kiadványban olvashatják. Az egyes szakmák képzési és kimeneti követelményei 2020. március 31-ig jelennek meg, és honlapunkon keresztül is elérhetők lesznek.

Hol találhatom meg azokat a korábbi OKJ-ben szereplő szakképesítéseket, amelyek az új Szakmajegyzékben már nem szerepelnek?

Az OKJ-ben szerepelt szakképesítéseket és az azoknak megfelelő új szakmákat az úgynevezett fordítókulcs segítségével találja meg. Az IKK szakképzési aloldalán található modul segítségével nyomon követheti a régi szakképesítéseket oly módon, hogy begépeli a keresett szakmát a szakkepzes.ikk.hu aloldalon található Új ágazatok és szakmák fordítókulcsa elnevezésű modulba. A keresés gombra kattintva a rendszer választ ad az adott szakmával kapcsolatosan, hogyan illeszkedik a továbbiakban a régi szakma az új szakképzési rendszerbe: tartalmilag beépül egy szakmába, új szakmához kapcsolódik, szakmairányként jelenik meg egy új alapszakmánál, vagy iskolai rendszerű képzésben már nem lesz elérhető. Ez utóbbiak egy része a rövidebb idejű, szakképző intézmény vagy felnőttképző által is megszervezhető szakmai képzésben jelenik majd meg.

Mi a különbség a szakmai oktatás és szakmai képzés, a szakképzettség és a szakképesítés között?

Iskolai rendszerben szakmai oktatás folyik, amely sikeres szakmai vizsga esetén technikumban és szakképző iskolában is államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget ad. A Szakmajegyzéken szereplő szakmák elsajátítására kizárólag szakmai oktatás keretében van lehetőség. A képzési struktúra másik halmazát a szakképző intézmények vagy felnőttképzők által is megszervezhető szakmai képzés keretében megszerezhető szakképesítések alkotják. A szakmai képzések, szakképesítések listája nem kerül jogszabályban kiadásra. A korábbi OKJ-ben szereplő, a Szakmajegyzék szakmái között meg nem jelenő szakképesítések egy része - és különösen azok, amelyek adott szakmai tevékenység, munkaterület, munkakör stb. betöltéséhez jogszabályban meghatározott képesítési követelményként szükségesek - az ágazati készségtanácsok javaslatát figyelembe véve ebben a körben fognak megjelenni. A szakmai képzés eredményes elvégzéséről a képzésben résztvevő tanúsítványt szerez, amely előfeltétele a képzőtől független, akkreditált vizsgaközpontban teljesíthető képesítő vizsgának. A képesítő vizsga sikeres teljesítése esetén a vizsgázó államilag elismert, szakképesítést tanúsító képesítő bizonyítványt szerez.

Mi alapján lett szűkítve az OKJ-ben található szakképesítések köre?

Az ágazati készségtanácsok a gazdaság részéről megfogalmazott, a valós munkahelyi elvárásokon alapuló szakmai követelmények, valamint a német és az osztrák képzési rendszer elemzése alapján tettek javaslatot egy olyan új struktúrára, amely ágazati szintű, széles körű alaptudást biztosít a diákoknak.

Meddig jelentkezhetek még a régi OKJ szerint induló képzésekre?

A felnőttképzést folytató intézmények a 2019. december 31-én hatályos OKJ-ben szereplő szakképesítésre, részszakképesítésre, szakképesítés-ráépülésre, valamint a felnőttképzési törvény szerinti képzésre 2020. december 31-ig indíthatnak képzéseket, amelyeknek szakmai vizsgáját legkésőbb 2022. december 31-ig be kell fejezni. Iskolai rendszerben már nem lehet ezekre a képzésekre jelentkezni.

Hol találhatom meg, hogy bizonyos szakmák gyakorlásához milyen végzettség szükséges és hogyan lesz a jövőben megszerezhető?

A Szakmai és vizsgakövetelmények rendszere 2020-tól a átalakul. A korszerű szakmai kompetenciák elsajátításának fontos mérföldköve a 174 szakmához tartozó Képzési és Kimeneti Követelményeinek új szemléletű meghatározása, amelyek a szakmájukat kiválóan ismerő szakértők segítségével készültek el. Az anyagokat az ágazatért felelős minisztériumok és az Ágazati Készségtanácsok (ÁKT) munkájában részt vevő gazdasági szereplők is véleményezték, így a követelmények szakmailag megalapozottak, korszerűek és a gazdaság igényeit tükrözik. Az IKK honlapján a Képzési és Kimeneti Követelmények ágazati bontásban megtalálhatók.

Mit kezdhetek azokkal az OKJ végzettségekkel, amelyek az új OKJ rendszerbe már nem kerültek bele?

A 2019. december 31-ig hatályos szabályok szerint megszerzett szakmai bizonyítvány továbbra is államilag elismert szakképesítést tanúsít, a korábbi szabályoknak megfelelően tesz alkalmassá adott munkakörök betöltésére.

Ugyanannyit fog-e érni a régi és az új szabályozás szerint megszerzett szakképzettség, szakmai bizonyítvány?

A 2020. január 1-jét megelőzően hatályos és az azt követően hatályba lépett jogszabályok szerint megszerzett bizonyítvány ill. oklevél „értékére”, elismertségére vonatkozóan a jogszabályok nem tesznek különbséget.

Mi a részszakma és milyen munkakör ellátására tesz alkalmassá egy részszakma megszerzése?

A részszakmákat az eddigi OKJ-től eltérően a Szakmajegyzék már nem sorolja fel, mivel azok nem tekinthetők önálló szakmának. Az egyes szakmák képzési és kimeneti követelményében határozható meg részszakmaként a szakmának olyan önállóan elkülöníthető része, amely legalább egy munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megszerzését teszi lehetővé. Részszakma megszerzésére irányuló képzést szakképző intézmény és felnőttképző is indíthat. A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít.

Felnőttek oktatási, képzési lehetőségei

Milyen esetben ingyenes a szakmatanulás?

Az állam a szakképző intézményben folyó szakképzés keretei közötti biztosítja a szakmaszerzés ingyenes lehetőségét. Két szakma és egy rövidebb ciklusú szakmai képzés keretében iskolai rendszerben szerzett szakképesítés megszerzése ingyenes.

Milyen lehetőségei vannak a felnőtteknek a szakmatanulásra? Igaz-e, hogy a felnőtteknek is vissza kell ülni az iskolapadba, ha a Szakmajegyzéken szereplő szakmát kívánnak szerezni? Hány éves korig lehet iskolai rendszerű szakmai oktatásba jelentkezni?

Az új szakképzési rendszer nagyobb rugalmasságot és átjárhatóságot biztosít a munkaerőpiacról az iskolarendszerbe, így felnőttként is lehetőség van két szakma és egy szakképesítés ingyenes megszerzésére. Erre kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben van lehetőség, ez azonban nem jelenti, hogy a felnőtteknek vissza kell ülni az iskolapadba. A kellő rugalmasság biztosítása érdekében a szakmai oktatás a felnőttek esetében általában esti képzés formájában, csökkentett időtartamban történik. A képzési idő – a hasonló munkakörben megszerzett szakmai tudás figyelembevételével – akár negyedére is csökkenhet. Lehetőség lesz akár az elmélet e-learninges elsajátítására is. Amennyiben a képzésben részt vevő az adott területen dolgozik, az őt foglalkoztató vállalat is részt vehet a képzésben duális partnerként, így a képzés az eddiginél sokkal rugalmasabban szervezhető meg. A szakmai oktatásba, szakmai képzésbe való belépésre bármilyen életkorban lehetőség van. Aki 25. életévét még nem töltötte be, akár a második szakmát is tanulói jogviszonyban szerezheti meg. A 25 év felettiek szakmai oktatása felnőttképzési jogviszonyban történik. Az ingyenesség, a rugalmasság, rövidebb képzési idő, és a már megszerzett szakmai tapasztalat beszámíthatósága, mind hozzájárulhatnak, hogy a szakképzés a felnőttek számára vonzóvá váljon. Ezekkel az intézkedésekkel is támogatja az új szakképzési rendszer a felnőtt lakosság átképzését, továbbképzését, az egész életen át tartó tanulást.

A duális szakképzésről

Mi az a duális képzés?

A duális képzés olyan középfokú szakképzési forma, amely során az intézményben, illetve a munkaerő-piaci szereplőknél, vállalatoknál, cégeknél folyó szakmai oktatás párhuzamosan, egymást kiegészítve történik. Duális képzésben a szakmai képzést biztosító vállalatnál a tanuló gyakorlatot szerez, megismeri a vállalati kultúrát és versenyképes tudással és gyakorlattal lép a munkaerőpiacra a tanulmányai befejezése után.

Melyek a duális képzés előnyei?

A duális képzés számos előnnyel jár. A diák a képzés alatt részt vesz a vállalati projektekben, megismeri a vállalat által alkalmazott technológiákat és a gyakorlati tudását az elméleti tudás számonkérésében is kamatoztathatja. Az adott szakterületen a legjobb szakemberektől tanulhatja jövendőbeli szakmája alapjait, vállalati környezetben. A duális képzés ugyanakkor kifizetődő a vállalat számára is, mert a diákok bevonásával képes lesz kompetens és már tapasztalt szakembert alkalmazni a későbbiekben. A középiskolákból a munkaerőpiacra kikerült álláskeresők legtöbben azzal a problémával szembesülnek, hogy a vállalatok fiatal, ugyanakkor szakmai tapasztalattal már rendelkező munkavállalókat keresnek. Az általános szakmai gyakorlat alatt megszerzett tapasztalat kevés, míg a duális képzésben már biztosított a 2-3 éves tapasztalatszerzés, amellyel nagyobb az elhelyezkedés esélye is. Sok esetben a duális képzésben részt vevő vállalat szívesebben foglalkoztatja azokat, akiket a duális képzési idő alatt már betanított az adott munkára. Az igazán jól teljesítő diákoknak szinte biztos az álláslehetőségük egy ilyen cégnél. A duális képzés előnye továbbá, hogy a duális képzésben résztvevők a minimálbér legalább 60 százalékának megfelelő munkabérre számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet.

A szakképzési munkaszerződés nem eredményez-e többlet terhet a szakképzésben tanuló gyermekek számára?

Nem eredményez többlet terhet a szakképzési munkaszerződés, hiszen amellett, hogy megtartja a tanulószerződés tanulókra nézve kedvező (pl. pihenőidő) szabályait, az Mt. garanciális rendelkezéseit (pl. fiatal munkavállalók) is hangsúlyosabban kiterjeszti a tanuló és a duális képzőhely jogviszonyára. Emellett a szakképzési munkaszerződés még inkább közelíti a szakképző intézmény tanulóját a munka világához, illetve immáron az eddigi juttatásnál magasabb mértékű munkabért biztosít számára.

Mikortól lép a tanulószerződés helyébe a szakképzési munkaszerződés?

Szakképzési munkaszerződést elsőként a tanulmányaikat 2020. szeptemberben megkezdő tanulókkal köt a duális képzőhely, technikumban kettő, szakképző iskolában egy év ágazati alapoktatást követően (vagyis legelőször a 2021. évben). A tanulókkal már megkötött, hatályos tanulószerződések nem alakulnak át munkaszerződéssé.

Milyen összegű díjazás illeti meg a duális képzésben résztvevő tanulót az új rendszerben?

A szakképzési munkaszerződés alapján a tanulót megillető munkabér összege – a tanuló és a duális képzőhely megállapodása alapján – a kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) legalább hatvan százaléka, de legfeljebb a minimálbérnek megfelelő összeg, amelynek megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló szakmai felkészültségét, tanulmányi eredményeit is.

Mi a képzőközpont létrehozásának előnye? Milyen feltételekkel hozható létre? Melyek a képzőközpontok típusai?

A szakképzési törvény a képzőközpont három típusát különbözteti meg: az ágazati képzőközpontot, a tudásközpontot és a vállalati képzőközpontot. A képzőközpontok létrehozásának célja, hogy a képzéseket olyan környezetben lehessen végezni, amelyek a legkorszerűbb eszközökkel felszereltek, továbbá, hogy azoknak a kisvállalatoknak is lehetősége legyen a szakirányú oktatás közös, intézményesített megvalósítására, amelyeknek csak az adott szakma egy részének oktatására van kapacitása. Ágazati képző központot legalább négy mikro- vagy kisvállalkozás, vagy legalább kettő középvállalkozás vagy nagyvállalat alapíthat a duális képzőhelyi követelményeknek való együttes megfelelés érdekében történő együttműködés céljából, melyben közösen határozzák meg és szervezik a tanuló oktatását az alapító vállalatok különböző helyszínein, vagy közösen létesített gyakorlati képzőhelyen. Az ágazati képzőközpontban – a szakképzési centrum legfeljebb 60 %-os – tulajdoni hányadot szerezhet, így koordinátorként tud fellépni, és a tagvállalatoktól át tudja vállalni a duális képzés folytatásával kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzését. A szakirányú oktatás és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti duális képzés egy képzőközpontban történő megvalósítása céljából a felsőoktatási intézmény és a szakképzési centrum együttesen legalább ötvenegy százalékos tulajdoni hányadával létrehozott gazdasági társaság tudásközpontként működhet. Az ágazati képzőközpont és a tudásközpont szervezeti minőséget a cégbíróság állapítja meg. Mindkettő csak nonprofit gazdasági társaságként működhet. A saját tanműhellyel rendelkező nagyvállalat saját szervezetén belül vállalati képzőközpontot működtethet önállóan vagy más gazdálkodó szerv megbízása alapján szakirányú oktatás folytatása céljából, ha utolsó éves nettó árbevételének legalább kilencvenszázaléka vállalkozási tevékenységből származik.